Az idei év egyik legnagyobb gazdasági meglepetése a magyar 5%-os növekedés volt. A GDP bővülésének erős kontrasztot adott, hogy a világgazdaságban, de különösen Európában érdemi lassulást láthattunk. Így 2019-ben történelmi csúcsra ugorhatott az eurózónával szemben növekedési előnyünk.
Egy eddig fájdalmasan hiányzó tőkepiaci szegmensbe, a vállalati kötvénypiacba lehelt életet a Magyar Nemzeti Bank az idén júliusban elindított Növekedési Kötvényprogrammal. A program nagy sikernek örvend, amit a 300 milliárdról ezen a héten 450 milliárdra emelt keretösszege is mutat. Ugyanakkor kritikák is érték a piacról, most ezeket sem hallgatjuk el.
Az MNB friss előrejelzése szerint a GDP-növekedés az idei 4,9% után jövőre 3,7%-os lehet, ezt követően 3,5%-on stabilizálódik, miközben az infláció átmeneti emelkedés után visszatér a 3%-os jegybanki célra.
Az MNB szinten tartotta a kamatokat, viszont megemelte a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét és a korábbi aszimmetrikus inflációs kilátások helyett szimmetrikusnak látja a kockázatokat Magyarországon. Nagy Márton, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen közölte, hogy az infláció átmenetileg lesz csak magasabb a 3%-os célnál, de a jövő év végére a célszint közelébe süllyed. Szerinte a MÁP+ fontos gazdaságpolitikai eszköz, amelynek hatására devizakötvényeket lehet kiváltani és csökkenteni lehet az intézményi befektetőknek szánt kínálatot. Az alelnök kérdésre válaszolva közölte, hogy elégedettek az inflációs célkövetés rendszerével, eloszlatva az ezzel kapcsolatos spekulációkat.
A következő egy évben mélyrehatóan átvizsgáljuk a jegybank tevékenységét és közben egyelőre törekszünk arra, hogy elérjük a közép távú inflációs célt – hangsúlyozta a mai első kamatdöntési sajtótájékoztatóján Christine Lagarde. Az Európai Központi Bank új elnöke azt mondta: ő se nem héja, se nem galamb hozzáállású a monetáris politikában, hanem igyekszik a Kormányzótanácson belül megoszló véleményeket bölcsen összehangolni és közben a törvényi kötelezettségekre is figyelni.
A litván jegybank egy kutatást végzett a digitális jegybankpénzről (central bank digital currency, CBDC), melyben azt vizsgálták, hogy milyen bevezethetési lehetőségei, illetve kockázatai lehetnek, és milyen hatással lehet a pénzügyi és monetáris politikai stabilitásra.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.
Manapság a társasági beszélgetések egyik legnépszerűbb témája, hogy milyen nagy a drágulás Magyarországon. Ennek kapcsán pedig rögtön felmerül, hogy vajon micsoda értelmetlen bűvészkedéssel lehet kihozni a 3%-os hivatalos inflációs adatot, amit természetesen „bolond, aki elhisz”. Hogy még nagyobb legyen az ellentmondás: a Magyar Nemzeti Bank szakértői úgy gondolják, hogy a hivatalos inflációs adat még többet is mutat a valóságosnál. Megmutatjuk, hogy miért lehet ennyire mély szakadék a drágulási érzetünk és a mérőszámok között.
Christine Lagarde pénteken tartotta az első iránymutató beszédét mint az Európai Központi Bank újdonsült elnöke. A beszédéből lehet következtetni arra, hogy milyen monetáris politikát tervez az eurózóna számára.
Az amerikai jegybanknak jelenleg nincsenek tervei arra nézve, hogy egy új digitális valutát indítson, mert nehézkesnek látja a bevezetését Amerikában - írta Jerome Powell, a Fed elnöke az amerikai kongresszusnak írt levelében. Ugyan közelről figyelik a digitális jegybankpénz körüli híreket, de jelenleg nem foglalkoznak saját digitális valuta kialakításán.
A világgazdaság 2019-ben 2,91%-kal nőhet csak, ami a válság óta a legalacsonyabb és várhatóan 3% körül is marad az elkövetkező két évben - írja az OECD Economic Outlook jelentése. Az elmúlt 15 évben csupán a 2008-2009-es válság időszakban volt ilyen alacsony a világgazdaság növekedése. A lassulás egyik fő forrásának a kereskedelmi konfliktusokat jelöli meg a szervezet, ami hátráltatja a befektetéseket. A kormányoknak újra kell gondolniuk a gazdaságpolitikáikat és az infrastruktúrába kell fektetniük, hogy megelőzzék a hosszú távú stagnálást - teszik hozzá.
A Federal Reserve (Fed) Nyíltpiaci Bizottságának (FOMC) tagjai optimistábbak voltak a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban az októberi kamatdöntő ülésen, mint hat héttel korábban – derült ki az ülésről készült, most nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvből.
Természetes arbitrázs vagy szabályozói hiba? Ügyeskedés vagy az állami szándékoknak megfelelő ösztönzés? Ilyen kérdések merülhetnek fel azokban, akik az elmúlt időszak pénzügyi híreit figyelték. A megtakarítási és hitelkondíciók közötti ellentmondás elsődleges oka a jegybanki politika, az anomáliák pedig a célok elérésének költségeinek tekinthetők. Nézzük mindezt kicsit érthetőbben!
Találkozott ma az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Federal Reserve elnökével, Jerome Powell-lel. A tárgyaláson Steven Mnuchin pénzügyminiszter is részt vett – számol be a CNBC.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2018-ban is eredményesen és sikeresen gazdálkodott, tavaly 47,8 milliárd forintos eredményt ért el a jegybank, idén várhatóan 100 milliárd forint körül lehet az eredmény - fejtette ki Matolcsy György, az MNB elnöke a jegybank tavalyi üzleti jelentése és beszámolója megvitatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén hétfőn.
A klímaváltozás befolyásolhatja a reálkamatok természetes szintjét és ha a klímával kapcsolatos kockázatokat alulértékeljük, akkor egy hirtelen piaci korrekció a pénzügyi intézeteket nagy veszteségekbe lökheti – figyelmeztet Lael Brainard a Fed kormányzója. Az amerikai jegybank közgazdásza arról beszélt, hogy a klímaváltozásnak milyen következményei vannak a monetáris politikára és a pénzügyi stabilitásra.
Patai Mihály MNB-alelnök és BÉT-elnök szerint a mostani időszak még nem nevezhető aranykornak Magyarországon, de akkor már igen, ha ez a lendület még 8-10 évig kitart. A Figyelőnek adott interjúban a szakember elárulta, hogy két nagy kihívással kell most szembenézniük a bankoknak, és osztja azt a véleményt is, hogy túl sok a bankfiók Magyarországon.
Mérsékelt elmozdulást mutattak az amerikai vezető tőzsdeindexek azután, hogy Jerome Powell Fed-elnök a jegybank várható monetáris politikájáról beszélt, de így is új csúcsra kerültek.
A két kötvényt viszont szépen elvitték a befektetők.
Furcsa, amit az elmúlt egy hétben művelt a magyar fizetőeszköz.
Enyhe lassulás látszik a lakossági fogyasztásban.
A vártnál kevesebb munkanélkülisegély-kérelmet adtak be múlt héten.
Komoly hiányosságokra derült fény.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
