A kamatcsökkentés időszakának vége, a Növekedési Hitelprogram kivezetése elindult - ebből akár a jegybanki unortodoxia végére is következtethetnénk. Nagy tévedés lenne: most indul csak be igazán.
Helyben hagyta 1,35%-os irányadó kamat mai ülésén a monetáris tanács. Utoljára júliusban változtatott (vágott) a kamatokon a monetáris tanács, azóta a ráta történelmi mélypontján stagnál. A mai lépés megfelel a várakozásoknak és a jegybank korábbi jelzéseinek.
Nem a kapitalizmus, hanem a növekedési kapitalizmus van válságban Tomas Sedlacek szerint. A cseh sztárközgazdász a Portfolio bécsi CEE Financial Summit konferenciáján tartott előadásában felhívta a figyelmet, hogy márpedig társadalmi rendszereink a növekedés illúziójára épültek fel, a migrációra pedig érdemes áldásként is tekinteni. A konferencia első panelbeszélgetésében a régiós monetáris politikáról hangzottak el érdekes vélemények.
Egy újabb pénzügyi válság veszélyeire figyelmeztetett szerdán a Nemzetközi Valutalap. A legnagyobb kockázatnak láthatóan a feltörekvő piacok, köztük Kína vállalatainak eladósodottságát tartja az IMF, ami a nem teljesítő hitelek megugrásával fenyeget. Aggódik ugyanakkor a fejlett országok monetáris szigorítása miatt is a nemzetközi szervezet, ez ugyanis szerinte likviditási feszültségeket generálhat a piacokon.
Könnyen lehet, hogy mai ülésén már nem a kéthetes, hanem a három hónapos kamatról dönt a Monetáris Tanács, akkor pedig kérdés lehet, hogy változatlanul hagyható-e az alapkamat. A lépés mögött az áll, hogy az önfinanszírozási program jegyében holnaptól változik az MNB monetáris politikai eszköztára, az eddig korlátlan összegű kéthetes betétet a jövőben aukciós rendszerben korlátozzák és az év végére 1000 milliárd forintra szorítanák le. A következő hónapokban ezermilliárdok fognak megmozdulni.
Bár nincs ember, aki azt gondolná, hogy mai ülésén hozzányúl az irányadó kamathoz a monetáris tanács, mégis tartogatnak érdekességeket a jegybank e heti megszólalásai.
Bizalmas gazdasági előrejelzéseket tett közzé az amerikai Fed véletlenül a nyilvános honlapján, melyből kiderült, hogy a jegybanki stábjuk a negyedik negyedévben már 0,35 százalékos átlagos alapkamattal számol - vagyis egy kamatemeléssel. Mivel már kiszivárgott a dokumentum, most hivatalos közleményben magyarázkodnak a hibáról.
A kamatcsökkentési ciklus 1,35 százalékon történő lezárásával az alapkamat most érte el azt a stabil, az egyensúly eléréséhez szükséges szintet, amelynek a tartós fenntartása a Monetáris Tanács megítélése szerint biztosítja az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. Ezzel monetáris politika számára releváns időhorizonton a jelenlegi kamatkondíciók - az aktuális kockázati felárak mellett és az előrejelzési feltételek teljesülése esetén - a rövid-közép távú egyensúlyi szinthez közelinek tekinthetők.
Az MNB alapítását követő, elmúlt 90 évben a hazai monetáris politika, azon belül is főként a kamatpolitika számos változáson esett át, míg elérte a napjainkban ismert működését. A jegybank működésének kezdeti éveiben az MNB kamatpolitikája elsődlegesen a kereskedelmi váltók leszámítolásából állt, így az irányadó kamatok szerepét a leszámítolási és a kölcsönüzleti kamatlábak töltötték be. A nagy gazdasági világválság miatt bekövetkező kamatemelések korrekcióját követően a második világháborúig stabilan alakultak a kamatok. A szocialista tervgazdaság időszakában nem volt egyértelműen kitüntetett jelentőségű, alapkamatnak tekinthető jegybanki referenciaráta, mint ahogy független monetáris politika sem. A kétszintű bankrendszer bevezetéséig jegybanki alapkamat hiányában szerteágazó referenciakamatokkal volt jellemezhető Magyarország. A jegybank esetenként ugyan meghatározott vállalati hitelkamatokat, de azok mellett jelentős szerepet töltöttek be a jogszabályokban államilag rögzített kamatmértékek. 1987 óta egy jegybanki alapkamat, irányadó kamat létezik, melyet az MNB határoz meg, igaz az elmúlt évtizedekben az irányadó eszköz többször is megváltozott. 2012-ben a jegybank elkezdett egy kétéves kamatcsökkentési ciklust, amit 2015 márciusában újraindított, majd júliusában lezárt, így az irányadó ráta - az összehasonlíthatóság módszertani korlátai mellett - elérte az MNB 90 éves történetének historikusan legalacsonyabb, 1,35 százalékos szintjét.
Március óta ötször vágott kamatot a Magyar Nemzeti Bank, amivel a világ legtöbbször lazító jegybankjának számít idén. A három évig tartó, két részes kamatvágási ciklussal 7-ről egészen 1,35 százalékos történelmi mélységig jutott a magyar alapkamat. Mi az alábbiakban a jegybanki kamatpolitika idei teljesítményét értékeltük a cikluszárás apropóján, pont ahogy tettük ezt tavaly is. Érdemi kifogásunk most sem az időzítéssel, sem a kockázatokhoz való viszonyulással nem volt, ellenben a jegybank vezetése felől érkező kommunikáción bőven lenne még mit javítani. Ráadásul a jegybankelnökünk beszédeiben még mindig nagyon sok a baki.
Véget ért a jegybank második kamatcsökkentési ciklusa is - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón. Ezzel tehát a korábbi 24 után további 5 vágással, 1,35 százalékra került a magyar alapkamat. A kamatdöntési közlemény szerint ez azért következett be, mert az irányadó ráta elért "arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja." Matolcsy és a közlemény is hangsúlyozta, hogy hosszú ideig az 1,35%-os szinten szeretné hagyni az alapkamatot az MNB. Ma kiderült, hogy Orbán Viktor kormányfő Nagy Mártont jelöli az MNB alelnöki posztjára, amelyről tegnap mondott le Balog Ádám, hogy az idén már várhatóan nulla közeli eredményt produkáló MKB elnök-vezérigazgatói posztját töltse be. Az MNB ma újra jelezte, hogy az autóhitelesekkel is kezdeni kell valamit, a forintosítás levezényléséhez szükséges eurómennyiség pedig már rendelkezésre áll.
A Portfolio konszenzusában jelzett 10 helyett 15 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját a Magyar Nemzeti Bank. Holnaptól így már 1,35 százalékon áll az alapkamat, ami természetesen új történelmi rekordot jelent. A piacot leginkább a jegybank új iránymutatása érdekli, amit Matolcsy György fél hármas sajtótájékoztatójából, illetve a háromkor publikálandó jegybanki közleményből ismerhetünk majd meg.
Iránymutatás az MNB kamatdöntéseihez címmel tart ma délután sajtótájékoztatót Matolcsy György jegybankelnök. Ilyesmire eddig csak akkor került sor, amikor a jegybank valamilyen fontos irányváltást jelentett be, így akár ma is nagy horderejű bejelentéssel szembesülhetünk. A forint hirtelen erősödéssel reagált a hírre.
Matolcsy György délutáni bejelentéséről ebben a cikkünkben írtunk:
Megváltozott a görög helyzet, így pedig újra lehetőség nyílt rá, hogy megemeljék a bankszektoruknak nyújtott sürgősségi likviditási hitel keretét - jelentette ki Mario Draghi jegybankelnök a mai döntésüket követő sajtótájékoztatón. A görög bankrendszer 89 milliárd eurós ELA-keretét így további 900 millióval emelték meg.
Ma délután változatlanul hagyta az 5 bázispontos irányadó kamatát az Európai Központi Bank. A lépés teljesen összhangban van a piaci várakozásokkal, így az euró árfolyama sem reagált rá.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke, Janet Yellen pénteken közölte: továbbra is arra számít, hogy még az idén megkezdődik a kamatemelési ciklus az Egyesült Államokban, ám azt is megerősítette, hogy a munkaerőpiac gyengeségei miatt ez eleinte fokozatos ütemű lesz.
Görögország roskadozik az adóssága alatt, az ATM-ekből pedig hamarosan kifogy a pénz még úgy is, hogy az emberek csak 60 eurót vehetnek fel naponta. Elképzelhető-e, hogy a görögök renegát módon fogják magukat és nyomtatnak egy csomó eurót a válság kezelésére? A rövid válasz: az eurózónában nem. Ehhez kapcsolódóan most két alapvető kérdés megválaszolásával elmagyarázzuk röviden, hogyan is működik a pénzügyi rendszerük.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében az MNB az eddigi 3 és 5 éves futamidő mellett 10 éves lejárattal is meghirdeti a banki állampapír-vásárlást támogató kamatcsere-eszközét (IRS). Az államadósság finanszírozását tovább stabilizáló és így az önfinanszírozási koncepcióhoz illeszkedő új, a korábbiaknál hosszabb futamidőről a bankokkal való egyeztetést követően döntött az MNB. A bankok többsége által használt IRS jelenleg fennálló állománya csaknem 550 milliárd forintot tesz ki. A monetáris politikai eszköztár átalakításának 2015. június eleji bejelentése után az IRS iránti kereslet újra megélénkült. A bankok a jegybanki IRS használata fejében nem csak növelték állampapír-állományukat, hanem a meglévő állampapír-állomány tartós tartását is vállalták.
A magyar jegybank három olyan kockázati forgatókönyvet vázolt fel, ami az inflációs jelentésében vázolt alappályától eltérő jövőt hozna. Érdekes megfigyelni, hogy a korábbiakkal ellentétben a háromból immár kettő járna szigorúbb monetáris politikával a jövőben. Ez akár arra is utalhat, hogy a jegybankunk már látja a kamatcsökkentési ciklus végét.
Az elmúlt években a világ számos gazdaságában az infláció jelentős csökkenését figyelhettük meg, aminek következtében az inflációs ráták általában a jegybanki célok alatt, gyakran negatív tartományban is alakultak. A jegybankok ezen makrogazdasági helyzetre a monetáris kondíciók fokozatos lazításával reagáltak. Tekintve, hogy nyitott gazdaságokban - mint amilyen Magyarország is - az alacsonyabb kamatkörnyezet a nominális árfolyamokon keresztül emelheti az inflációt, ezért a jegybankok számára kiemelten fontos az árfolyam és infláció közötti kapcsolat minél pontosabb és naprakészebb megértése. Alábbi elemzésünk e tekintetben mutatja be a legfrissebb hazai eredményeket.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
